Beküldve:

Koraszülés

“A stadionban tombolás van, ilyen rekord nem létezett.
És őrületben megtapsolják azt, aki korábban érkezett
A téren nagy várakozás van, mindenki órát nézeget,
Idegesen vár kedvesére, aki korábban érkezett.
Előbb toppantál be a zsúrba? Nem találják a készletet?
Torta, szendvics, lufik,… tyű bámul, aki korábban érkezett.

De mi van azzal, aki hip-hop korán kezdi az életet?!
És nem találka, zsúr vagy verseny, hová korábban érkezett.
Ilyenkor mentő szirénázik, nyomában utcák kéklenek,
Most viszik azt az újszülöttet, aki korábban érkezett.

Nem láttál ilyen kicsi lábat, kezet, fejet és kék szemet
Úgy hever itt, mint béka bébi, aki korábban érkezett.
A sok doktor, nővér szaladgál, jól tudják, hogy a léc rezeg,
Az életbe kell átpecázni azt, aki korábban érkezett,
Ki ugrott az anya melegből, nem védi páncél vértezett,
Körülveszik hőbuborékkal, azt, aki korábban érkezett,

Mi többiek mit is tehetnénk? Nyújtunk feléje két kezet,
Hadd nőjön később óriássá, aki korábban érkezett…”

(Lackfi János: Aki korábban érkezett)

Koraszülés esetén a koraszülő családoknak hirtelen és drámaian megváltozik az élethelyzete. A várandósság hirtelen véget ér, a baba törékenyebb, mint időre érkezésekor lenne, idegrendszere, teljes szervezete még a méhen belüli életre van csak felkészülve.

Az anyának is el kell gyászolnia a várandósságát, időre született gyermekét és alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy az édesanyát is körülvevő egészségügyi szakemberek támogassák őt abban, hogy maradjon a lehetőségeknek megfelelően minél többet a baba közelében, kezdje meg a szülést követően a fejést és tudatosítsa benne, hogy ő az egyetlen személy, aki tökéletes táplálékkal képes gyermekét ellátni éppen úgy, mint amikor még a szíve alatt hordta. És akkor még nem is beszéltünk az édesapákról, akik az esetek többségében még kevesebb támogatást kapnak, mint párjaik.

Azokon a koraszülött osztályokon, ahol megvan a kenguruzás lehetősége, a baba megkapja a biológiai norma szerinti gondoskodást. Mivel a legtöbb beavatkozás elvégezhető a szülő testén is, így remélhetőleg egyre több helyen lesz mód a folyamatos bőrkontaktus biztosítására a koraszülő családok számára.
Ilyenkor a baba pelenkában a szülő – legtöbbször az anya fedetlen mellkasán fekszik és a kihűlés ellen az anyával együtt, közös takaróval van betakarva. Ideálisan születésétől kezdve ebben a gondoskodásban részesül, azonban ha kevesebb bőrkontaktusban részesül, az is rengeteget jelenthet számára.
A kizárólagos szoptatás megvalósulása érdekében a koraszülő édesanyának meg kell tanulnia fejni, és támogatni kell őt abban, hogy minél gyakrabban fejhessen a megfelelő tejtermelés elérése érdekében. A kenguruzás során, a már szopni képes babák maguk tudják jelezni a szopási igényüket és fokozatosan a szondás/üveges táplálásról megtörténhet az átállás a kizárólagos szoptatásra.

Azok a babák, akik kenguru gondoskodásban részesültek, általában jobban gyarapodtak és hamarabb kerültek haza, mint a kenguruzás előnyeiben nem részesült sorstársaik.

A hazaadást követően az család mellől eltűnnek az addig biztonságot adó egészségügyi dolgozók, és immár egyedül, esetleg tágabb családi, baráti segítséggel kell szembenéznie a mindennapok szervezésével. Koraszülött babák esetében a kenguruzáshoz hasonló módon megvalósítható a baba bőrkontaktusban, később testkontaktusban tartása szövött hordozókendőben, kenguru kötésben vagy elöl, karikás kendőben. Ilyenkor a baba pontosan olyan módon tudja jelezni szopási igényét, mint korábban, és a kötés tulajdonságaiból adódóan nagyon hamar mellre tud kerülni, így elkerülhető lehet a kifáradásból adódó lassabb gyarapodás. Az anya mindennapos tevékenységei is könnyebben megvalósíthatóvá válnak, emiatt kompetenciája nő, mobilitása fokozódik. A baba arcocskájának ingerlése, az anyai mellkas baba általi érintése kedvező irányba befolyásolja a baba alvás-ébrenlét szabályozását”, segíti az anyát, hogy a mindennapi teendői elvégzése közben a baba számára minimalizálja a szeparációs stresszt.

Beküldve:

Mit tud egy kisbaba, mikor megszületik?

Mielőtt erre a kérdésre nekilátnánk választ keresni, ejtenünk kell egy különleges hormonról, az oxitocinról.

Az oxitocin az agyalapi mirigy hormonja, melynek szerepét a vajúdásban a méh összehúzó hatásával együtt többnyire ismerik. Az oxitocin azonban ennél sokkal többet is tud. A szeretethormon ugyanis nem csak a méh izomzatára hat: a központi idegrendszerben is nagyon fontos szerepet játszik. Itt a lebomlása sokkal lassabb, mint a méh izomzatánál: míg ott két percen belül megfeleződik a mennyisége, addig az idegrendszerben fél óra is eltelik, mire lefeleződne a mennyisége.

Mire jó akkor?

Korábban említettem egy elnevezését: szeretethormon.
Az oxitocin felelős a “higgadjunk le, maradjunk együtt, egységben az erő” típusú viselkedésért veszélyhelyzetekben, a kötődésért, csökkenti a szorongást, a félelmet, csökkenti a depressziót, az antiszociális viselkedést, elősegíti a társas támasz nyújtását és fogadását és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy remek fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, valamint gyorsítja a sebgyógyulást. Örömtelivé teszi a társas együttlétet, közelséget és növeli a bizalmat.

A kulcs tehát a központi idegrendszer oxitocinja.

Mikor a baba megszületik, még sok szempontból nagyon kiszolgáltatott: védeni kell a kihűléstől, izomzata még gyenge, kommunikációja is elég kezdetleges, erősen rövidlátó- mégis bizonyos szempontokból nagyon kompetens személy.

A baba keresi az anyai mellet, képes eljutni oda, érdeklődik az emberi arc iránt, tud szopni, éber az első órában. Háborítatlan korai együttlétük során az édesanya és kisbabája között olyan érzelmi egymásra hangolódás veszi kezdetét, amely hosszú időn át olajozottabbá teszi a szülő-gyerek kapcsolatot, sőt több generációra is hatása lehet.

Az anyával való bőr-kontaktus révén könnyebben stabilizálódik a baba testhőmérséklete, légzése, szívritmusa. A gyerek az anya baktériumaival talál­kozik, és mikor az előtejhez is hozzájut, azok ellen már a megfelelő védelmet is megkapja az anyai ellenanyagok formájában. Az anya mellkasán fekvő gyerek egyúttal az ismerős anyai szívhangot is hallja. A korai kontaktus után a szoptatás gyakoribb és hosszabb ideig tart, mint azok­nál az anya-gyerek párosoknál, ahol nem volt mód a korai együttlétre, ezáltal elősegítve a korai, illetve hosszabb szopás számos előnyét (Hotelling, 2007).

A korai kontaktus nem csak a babának kedvező. Az anyai szervezet természetesen termelődő oxitocin-szintjét emeli a bőr-kontaktus és a korai szopás, amitől a lepényi szak kedvezőbben (gyorsabban, kevesebb vérzéssel) zajlik. Több szeretethormon esetén az anyai mell hőmérséklete is magasabb, ami így természetes inkubátorként működhet. A tejbelövellés is megbízhatóbb, ha alkalma volt az újszülöttnek a korai szopásra. A gyerek számára létfontosságú „anyai” viselkedés (mothering) beindul, az ilyen anyák könnyebben találják meg az összhangot a babával, olajozottabban alakul ki az anya-gyerek kötődés, mint azoknál, akik egymástól távol töltik az első életórákat.

Állatkísérletekben vizsgálták, milyen hatással lehetnek az első idők az kölyök későbbi utódgondozására. Azt tapasztalták, hogy a kölykök olyan utódgondozási, szoptatási mintázatokat követtek (természetesen változatlan körülmények között) saját utódaiknál, mint amiben részük volt. Azok az anyák, akiknek magas oxitocinszintjük volt, szülés után hozzájuthattak kölykeikhez, sejtszinten is egy olyan mintázatot közvetítettek utódaiknak, ami nem csak későbbi utódgondozásukban, hanem stressztűrésükben is pozitívan befolyásolták őket.

Beküldve:

A gyerekágyról

A várandósság hosszú(nak tűnő) hónapjai után végre megérkezett.
A kisbaba megszületésével új korszak köszönt be a család életében. Mindenki boldog, a barátok és rokonok gratulálnak, sorra készülnek a fotók, mennek a hírhozó sms-ek.

Mindenkit érdekel a kicsi.

Az anya is meg van említve a hírekben: a baba és a mama jól vannak.

Ideális esetben ez így is van. Mégis, ilyenkor is komoly kihívások állnak az anya előtt, akiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. (A baba adaptációjáról, az ő kompetenciáiról majd egy másik bejegyzésben mesélek)
Testi szinten is hatalmas változások történnek: a baba és méhlepény megszületik, az anya addigi hatalmas pocakja kiürül, a gerincet, medencét érő terhelés hirtelen megváltozik, a mellek felszabadulnak a tejtermelés gátlása alól és pár napon belül megjelenik a bőséges tej. Hormonkoktélok szabadulnak fel, segítik a kötődést anya és gyermeke között.
Megkezdődik a gyermekágyas időszak, mely a szülés utáni regeneráció időszakának tekinthető, mind fizikai, mind lelki téren.

A szülést követő időszakban az anyák lelkileg is sokkal érzékenyebbek, mint máskor. Ennek hormonális okai is vannak, hiszen a várandósság alatt felépült hormonális rendszer most hirtelen, szinte zuhanásszerűen alakul vissza. Emellett a kisbaba ellátása állandó készenlétet igényel. A nap 24 órájában rendelkezésre kell állni, táplálni és ellátni az újszülöttet. Nem kis feladat ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy érzelmileg is mennyi mindent él át ilyenkor egy nő. A szülés élményének feldolgozása mellett a gyermekért érzett aggodalom és felelősségérzet is leköti az anya energiáit. Már gyakorlottnak mondható, többgyermekes anyák is rendre végigjárják ezt az érzelmi hullámvasutazós időszakot, bizonytalanok lehetnek új szerepükben – megbirkózom majd a több gyermekkel járó megsokasodott feladatokkal? Tudok vajon olyan jó anyja lenni a gyermekeimnek, mint szeretnék?

Fizikai szinten a méhet érintő változások a leglátványosabbak, ugyanis annak tömege az első 7 nap alatt körülbelül a felére, 14 nap alatt a negyedrészére csökken. A méh belső felszíne pedig a méhlepény megszületése után egy nagy sebhelyet képez, amely a gyermekágyban gyógyul, miközben a gyermekágyi folyás (lochia) tart. Ez a folyás alvadt és folyékony vérből, a méh nyálkahártyáinak elzsírosodott sejtjeiből áll. A lochia az első 2-3 napon át véres, azután haloványabb, hígabb, vizesebb s a 10. naptól kezdve sárgásfehéres lehet. De néha a 2. hét után is véresebb lehet amennyiben az anya túl keveset pihen, túlterheli magát. A placenta helyénél gyorsabban gyógyulnak azok a sérülések, amelyek olykor a szülésnél a méh száján, a hüvelyben vagy gáton keletkeznek. A regenerációt gyorsítja a gyakori szoptatás, a babával való sok testkontaktus, mely a méh összehúzódását segítő oxitocin felszabadulását segíti elő.

Mit tehet ilyenkor a család és a barátok?

Az időszak megnevezése is beszédes: gyemekÁGY. Eleink ilyenkor hat héten keresztül a kicsivel az ágyban feküdtek, a tágabb család, a rokonság látta el az asszonyt és családját, komatálat hoztak, felsepertek, mindig, amire épp szükség volt, hogy az anya mihamarabb felépüljön szülés után.

Ma sincs ez másként. Az anyának fizikailag és lelkileg is nyugalomra, pihenésre van szüksége. Meleg, szerető, támogató környezetre, ahol megerősítik őt anyai kompetenciájában: tehát nem az a jó segítség, ahol a segítő kiveszi a gyermeket az anya karjai közül és anélkül megmondja neki, mit hogyan kell csinálnia, hogy azt bárki kérdezte volna, hanem ahol segítik az anya útját saját anyaságának megélésében. Sokat jelenthet az elfogadó, ítélkezés nélküli meghallgatás, a házimunkák mosolygós elvégzése, a család tápláló és egészséges ételekkel való ellátása, több gyerek esetén a nagyobbakkal való foglalkozás, játék, séta… Összefoglalva: ebben az érzékeny időszakban is akkor segítünk jól, ha úgy és olyan segítséget nyújtunk, amilyet és amennyit az anya igényel.

Beküldve:

Mire van szüksége egy újszülöttnek?

Ha megválaszoljuk ezt a kérdést, akkor onnantól azt is tudjuk nagyjából, hogy mi az, amit érdemes beszereznünk, és mi az amit tökéletesen felesleges.
Mikor egy kisbaba megszületik, leginkább a szüleire van szüksége. Szerencsére ez a legtöbb esetben adott.

Táplálás:
A baba táplálásához sincs szükség másra, mint két egészséges mellre, ami szépen a baba igényei szerint megtermeli a szükséges tejmennyiséget. Amennyiben az édesanya aggódik, elbizonytalanodik, hogy kisbabája elegendő táplálékhoz jut-e, miközben őt igény szerint szoptatja, vagy a szoptatás valami egyéb okból kifolyólag problémába ütközik, érdemes megkeresni egy laktációs tanácsadót, aki személyre-családra szabottan felméri, elemzi a kérdést és tanácsot ad a megoldásra. Ha a baba mindig megkapja az édesanyja mellét, amikor kéri és addig szopizhat, ameddig ő szeretné, akkor ritka, hogy ujjszopás alakulna ki, hiszen minden szopási igényét kielégítheti az anyamellen. (Ennek megfelelően a baba születése előtt beszerzett cumisüvegekre, nyugtatócumikra, tápszerekre egyszerűen semmi szükség!)

Popsiravaló:
Ha a család nem szeretné pelenka nélkül felnevelni a gyermeket (igen, erre is létezik nevesített módszer: elimination communication EC, később én is írok majd róla), akkor bizony pelenkára szükség van. Dönthetünk úgy, hogy eldobható pelenkákat használunk, de ma már léteznek nagyon kényelmesen kezelhető mosható pelenkák is, amik sem a baba bőrét, sem környezetünket nem terhelik olyan mértékben, mint az eldobható társaik. Lehet a két módszert kombinálni is.

Ruházat:
Egy átlagos magyarországi csecsemő 56-os ruhamérettel rendelkezik születésekor. Ennek megfelelően ez szokott lenni az első ruhakészlet mérete, amit beszerzünk nekik (kivéve, ha tudjuk előre, hogy sokkal kisebb vagy nagyobb lesz a baba). Ami minden kisbabának jól jöhet: 5-6 hosszú ujjú body, 3-4 kantáros rugdalózó – ebből érdemes alapból egy mérettel nagyobbat venni, mert pillanatok alatt ki tudják nőni, sapka, két-három pár zokni, téli babáknak kiskabát, vagy egy vékony overall, egy-két harisnya. Ezeket a ruhácskákat ha lehet, érdemesebb használtan beszerezni, ugyanis annyira rövid ideig kellenek, hogy egy gyerek képtelen elhordani őket.

Alvás:
Ha a család úgy érzi, akkor itt nincs szükség semmire, maximum egy kis hálózsákra. A biztonságos együttalvás feltételeiről Dr. William Sears könyvében (Éjszakai gondoskodás) olvashattok bővebben. Ha nem szeretnétek együtt aludni a kisbabával, akkor szükség lesz egy kiságyra, benne egy martraccal, két lepedőre és ha nem hálózsákot használtok, akkor takaróra is szükség lesz. A kisbaba féléves koráig a bölcsőhalál elkerülése érdekében mindenképp az egy szobában alvást ajánljuk!

Közlekedés:
egy megfelelő szövésű és hosszúságú hordozókendő vagy karikás kendő és egy hordozási tanácsadás. Ha olyan helyen lakunk, ahol ésszerűen használható, akkor egy babakocsi, de ezt is érdemes kölcsönbe vagy használtan beszerezni, mert nem minden baba viseli könnyedén azt a távolságot, ami az édesanyjától elválasztja.

Mindenféle egyéb:
tetrapelusok – 20 db is elkél egy kisbabás háztartásban még akkor is, ha nem a fenekét csomagoljuk bele, kis takaró, biztonsági babahordozó ha autóval is közlekedtek várhatóan.
Kiskád – amennyiben nincs fürdőkád a lakásban, bár babák zuhanyozni is nagyon szeretnek, ha édesanyjuk vagy édesapjuk bőréhez simulhatnak közben
Köldökápoló szerek – ezt és a popsikrémet általában a gyerekorvos fogja felírni.
Az édesanya számára ha a kedv és a keret engedi, a kényelmes szoptatáshoz jól jöhet a szoptatós párna, mellbimbó ápoláshoz lanolin (Gyapjú allergiások számára nem jó! és itt is érdemes a gyógyszertárban körülnézni, cera lanae néven lehet kapni fillérekért szemben az azonos összetevőjű márkás mellbimbókrémekkel.)
Törülközőkre nincs külön szükség: a kisbaba számára tökéletesen megfelelnek a család korábbi törülközői is.

Beküldve:

A hozzátáplálás kezdeti kihívásai

A hozzátáplálás kezdeti kihívásaival minden baba-mama páros szembesül egyszer.

A baba életének első hat hónapjában, mikor még a babát kizárólagosan szoptatjuk, minden rendkívül egyszerű. A baba cicit kér: kap és hamarosan elégedett szuszogás hallatszik. Mikor azonban eléri a bűvös fél éves kort, hirtelen szembesülünk a hozzátáplálás kérdésével. Mit adjuk? Mikor? Mennyit? Rengeteg információ, tanács, lehetőleg mind ellentmondó… És a babák egy része el sem fogadja, bármivel kínálják is.

A baba ízérzékelése már az édesanyja méhében működni kezd: ezáltal a baba pontosan ismeri azoknak az ételeknek az ízét, amiket az édesanya a várandóssága alatt fogyasztott. A szülés után a szoptatás során tovább ismerkedik a baba az ízekkel, édesanyja teje ugyanis tartalmazza azon ételek ízanyagait is, melyeket elfogyasztott. Mikor hat hónapos kor körül a magzati korból hozott vasraktárak kiürülnek, a legtöbb baba éretté válik az anyatej mellett a hozzátáplálás megkezdésére. Ennek a következő jelei vannak: eltűnik a baba nyelvkilökő reflexe – nem tol ki mindent automatikusan a szájából, képes ülni, ujjaival felcsippenteni apró dolgokat és azokat a szájukhoz vinni, és lassan megjelenhetnek az első fogacskák.

A szilárd ételt szoptatás után kínáljuk kiegészítésként. Igény szerint szoptatott babák esetén ez az időpont ugyan elég nehezen meghatározható, így sokak számára az a megoldás válik be, hogy a családi étkezésekhez kapcsolódva kínálják meg a babát az első falatokkal. A szoptatások száma ideális esetben nem csökken, egy éves korukban a babák fő tápláléka (a bevitt táplálék két harmada) még mindig az anyatej.

A BLW (Baby Lead Weaning) módszer lényege, hogy nem pépesített ételekkel kezdjük meg a hozzátáplálást, hanem szilárd, megfogható és megcsócsálható ételdarabkákkal, így a baba maga szabályozhatja, miből mennyit szeretne enni. A módszer hatalmas előnye, hogy így a hozzátáplálás valóban az anyatej kiegészítője, nem pedig kiváltója lesz az első időkben, így a baba átállása az anyatejről a családi ételekre fokozatosabb lesz.

A BLW módszert azonban nem minden baba szereti, éppen úgy, mint ahogy más gyermekek a pépesített eledelt utasítják el. Érdemes kísérletezni, hogy saját kisbabánk mit szeret. Nagyon fontos biztonsági szabály viszont itt is betartandó: nem szabad a babát egyedül hagyni kóstolgatás közben.

A hozzátáplálás során az, hogy mit és milyen sorrendben adunk a babának, erősen kultúra függő. Amit érdemes figyelembe venni, hogy egyszerre csak egyféle újdonságot adjunk a babának, figyeljük, hogyan reagál rá és erős allergénekkel, ha a családba nem fordul elő allergia, várjuk meg az egy éves kort, ha pedig vannak allergiás megbetegedések a családban, még tovább is érdemes lehet várnunk vele.

Beküldve:

“Átalussza már az éjszakát? Az enyém két hónapos kora óta átalussza.”

Elhangozhat ez a pár mondat akár nagycsaládi körben, játszótéren és bizony az ember hajlamos ilyenkor a sokszor ébredő babájával a karjában azt gondolni, hogy ő tolhatott el valamit.

Nos, megsúgom, a legtöbb gyerek a játszótéren alussza át egyedül az éjszakát. Esetleg idősebb rokonok jelenlétében, de éjjel, otthon lényegesen ritkább az éjszakát átalvó gyerek jelensége, mint gondolnánk.

Mikor az emberi faj kialakult, a magárahagyottság, a hosszabb időben való távollét a szülőktől/ gondozó személytől maga volt egy kisbaba számára a halálos ítélet. Az a csecsemő, aki nem jelezte a szüleinek elég határozottan a szükségleteit, nem bizonyult életképesnek és elpusztult. Később, a gyermek fejlődésével vannak ébredősebb és kevésbé ébredős időszakok. Ébredősek, mikor a baba mozgásfejlődése intenzívebbé válik, ha fogzik, ha beteg, ha a családban valami változás történik, és ugyanúgy zaklatottabbak az éjszakák, ha valamiért a nappalok is zaklatottabbak. És akkor az egyéni temperamentumbeli különbségeket nem is említettem. Azt is fontos tudni, hogy az újszülöttek alvásciklusa körülbelül fele olyan hosszú, mint egy felnőtté, ami megint komoly kihívást jelenthet a szülőknek.

Ha ezzel a szemmel nézzük éjszakánként időről időre felébredő kisbabánk alvási szokásait, érthetővé és elfogadhatóvá válik az éjszakai ügyelet. Igen ám, de ez nem teszi kevésbé fárasztóvá. Mi az, amit szülőként a saját jólétünkért tehetünk úgy, hogy közben gyermekünk is a lehető legjobb gondoskodást kapja tőlünk éjjel-nappal?

– pihenjünk amennyit csak lehet: ha a baba elaludt, ne a háztartásnak essünk neki, próbáljunk mi is aludni, szervezzünk ki a feladatokból amennyit csak lehet

– szoptassunk igény szerint: ha a baba igényeire pontosan és azonnal reagálunk, kevesebb stressz éri mind őt, mind minket, ami nem csupán a tejtermelésnek és a szülői kompetenciaérzetnek, de az alvásnak is jót tesz

– hordozzuk a babát – a testközelben, a kendő ölelő melegében mozgás közben a babák jelentős része remekül tud aludni nappal is – ez segíthet minket a mindennapi teendők elvégzésében, a közlekedésben, lehetőséget biztosít egy kis kimozdulásra

– ha a biztonságos együttalvás feltételei adottak, és saját előzetes elképzeléseink is engedik, aludjunk együtt a babával. Így nem csak összehangolódik az anya és a baba alvásciklusa, de a testközelség miatt az éjszakai szoptatások is könnyebben kezelhetővé válnak: nem kell az addigra már síró babát teljesen felébredve megnyugtatni, álomba szoptatni, megvárni, ébren! hogy a pici elég mélyen aludjon, hogy le lehessen tenni a kiságyba, majd visszatérni elaludni. Együttalvás esetén a baba első jelzéseire közel lehet őt húzni magunkhoz, ahol félálomban meg lehet szoptatni, és aludni vele tovább.

– érdemes elsajátítani valamilyen relaxációs módszert, amivel a mindennapok stressz-szintjét kezelhetőbbé tehetjük.

Mivel a picik éretlen idegrendszere még nem képes magától alvásra alkalmassá csillapodni, így nagyon fontos, hogy segítsük elalvásukat. Legtöbbször szoptatás közben maguktól elalszanak – ennek élettani hátterét ismerjük, teljesen normális jelenség! – használjuk ki ezt a lehetőséget és ne hallgassunk azokra, akik óva intenek a szoptatással való altatástól. (Nem kell a babákat megtanítani aludni, nem is lehet – az alvástréningekkel maximum a szükségleteik jelzéséről lehet leszoktatni őket, ami viszont többet árt, mint használ, hiszen az elválás stressze a magárahagyottság reménytelenségével párosul) A fények tompításával, rituálék bevezetésével sok sok türelemmel előbb-utóbb minden álmos babát el lehet altatni.

Beküldve:

Mikortól hordozzunk?

Mikor első kisbabánk megszületik, sokunkban felmerül a kérdés, mikortól kezdhetem a hordozást? Mibe tegyem a picit, mi az, ami javára és nem kárára szolgál?

Elsőszülöttemet várva az akkor fellelhető internetes irodalmat igyekeztem elolvasni, kötési útmutatókat, leírásokat böngésztem, majd kissé elveszve az információk tengerében vettem egy mély levegőt és vettem egy kendőt, majd 8 naposan beletettem a legénykét. Ma már tudom, hol, milyen hibákat követtem el a kötések során, mégis azt kell mondanom, hogy jól döntöttem, mikor ezt a döntést meghoztam.

A jó hordozóeszköz és az ideális hordozási mód az alábbi kritériumokat teljesíti:

-Az adott életkornak megfelelő anatómiai és mozgásfejlődési szinten támogatja a gyermeket és nem terhel olyan ízületeket és izomcsoportokat, melyek még nem készültek fel a terhelésre
-Mindig pontosan, pontról pontra megtámasztja a babát, tartja a gyermek fejét, amíg ő nem képes megtartani és alvás közben is ideális tartást biztosít
-A hordozó személy számára is segíti az ideális testtartás felvételét és megtartását

A hordozás a kisbaba és a hordozó személy számára biztosítja azt a testkontaktust, ami a megnyugváshoz és az összecsiszolódáshoz szükséges, fejleszti a baba egyensúlyérzékét, és megkönnyíti mindennapjainkat.

Beküldve:

“Minek eteted meg, hisz nem lehet éhes, most szopott!!!”

Hányszor hangzik el ez a mondat, mikor egy kisbaba újra és újra mellre kéri magát. Könnyű megfeledkezni róla, hogy a babák nem csupán esznek a mellen, hanem a szoptatásnak rengeteg más funkciója is van, segíti a megnyugvást, támogatja a hőháztartást, csökkenti a fájdalmat, huzalozza az idegrendszert… így aztán nincs értelme olyat kijelenteni, hogy egy babának egy nap maximum hányszor kellene szopnia.

Mégis, nézzük meg, mik azok a folyamatok, amik a szopási viselkedésben a legtöbb baba esetében megfigyelhetőek.

Az újszülött kisbaba naponta legalább 8-12-szer szokott szopni 24 óra alatt. A szoptatások nem egyenletesen oszlanak el, általában reggel ritkábban, este felé gyakrabban kérnek cicit a babák. Egy egy szoptatás akár másfél óráig is eltarthat, ugyanis a babák aktív szopás (szív-nyel) után hosszasan tudnak komfortszopizni, majd kis bóbiskolás után újra aktívan szopnak, majd így tovább… Az ember ebben az időszakban úgy érezheti, hogy egész nap nem csinált mást, csak szoptatott, szoptatott… Azonban ez nem marad mindig így.

3-4 hónapos korra a szopási idő lerövidül, a baba számára kitárul a világ és nappal egyszerűen nem ér rá szopizni. Ezt ellensúlyozandó előfordul, hogy gyakrabban kér nappal (10-12 szer, vagy még többször is), de vannak babák, akik éjszaka pótolják a nappal kimaradt szopikat.

A későbbiekben is hasonló változásokat tapasztalhatunk: vannak cicisebb időszakok és nem-érek-rá időszakok a baba életében, ilyenkor igény szerinti szoptatásnál az édesanya melle remekül tudja követni a változásokat. Ez a folyamat hosszú távon a baba elválasztódásához vezet. Az elválasztódás ideje családonként, babánként változó. Az emberre jellemző biológiai norma szerint (a természeti népeknél végzett vizsgálatok és a többi főemlős szoptatási jellegzetességei alapján) két és fél-hét éves kor között következik be az elválasztódás. Néprajzi adatok is szólnak erről, népmeséink is őrzik a hosszabb távú szoptatás emlékét (pl. tejfog, Fehérlófia) Ne rémüljünk meg ettől! Nem fog minden igény szerint szoptatott csecsemő iskolába indulásig szopni. A WHO ajánlása szerint a babát fél éves koráig szoptassuk kizárólagosan, majd jó, ha a szoptatás két éves koráig folytatódik, vagy azon túl, ameddig az a mamának és a gyermeknek is kölcsönösen megfelelő.

Beküldve:

Az igény szerinti szoptatás

Egyre több fórumon és formában olvashatunk az igény szerinti szoptatásról. Szülésfelkészítőkön, a védőnőnél, a gyermekorvosnál, mindenütt halljuk ezt a kifejezést, mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy ahány ember, annyiféle dolgot ért ez alatt a kifejezés alatt.

Az igény szerinti szoptatás kifejezés leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a baba mindig megkapja az anyamellet, amikor ő igényli, és addig tartózkodik rajta, ameddig szeretne. Nem kap vizet, teát, cumit, minden szopásigényét a mellen elégítheti ki. Az anya a gyermek jeleit azonnal megválaszolja és felkínálja neki a szopás lehetőségét. Ha a baba szopni szeretne, akkor megteheti, ha nem, akkor az anya tiszteletben tartja kisbabája akaratát és nem erőszakolja szájába a mellét, mondván, hogy itt van annak az ideje.

Miért működik ez a módszer?

A gyermeki oldalról nézve az egyik legfontosabb, hogy a baba az ősbizalom állapotában maradhat: mivel igényeit jelzi és jelzéseire azonnali adekvát válasz érkezik, megtanulja szükségleteit elfogadni, megfelelően jelezni és bizalma a szülőben megerősödik, mindamellett, hogy egyrészt elegendő és olyan tápanyaghoz jut, ami életkorának és élethelyzetének a leginkább megfelelő, és stresszhelyzetekben is könnyebben meg tud birkózni az őt ért hatásokkal. A szopás mindezek mellett kitűnő természetes fájdalomcsillapítási módszer, nem véletlen, hogy fájdalmas szituációkban (pl. balesetek, vagy oltás) azonnal cicit kér a baba.

Anyai oldalról pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tejtermelés mechanizmusa, a mell élettana miatt a tejtermelés az igény szerinti szoptatás mellett a leghatékonyabb. Az anyai szenzitivitás is nő, hiszem a sok testkontaktus segíti az anyát, hogy felismerje gyermeke jelzéseit, és össze tudjon hangolódni a babával.