Kategória: Szoptatás támogatás

A hozzátáplálás kezdeti kihívásaival minden baba-mama páros szembesül egyszer.

A baba életének első hat hónapjában, mikor még a babát kizárólagosan szoptatjuk, minden rendkívül egyszerű. A baba cicit kér: kap és hamarosan elégedett szuszogás hallatszik. Mikor azonban eléri a bűvös fél éves kort, hirtelen szembesülünk a hozzátáplálás kérdésével. Mit adjuk? Mikor? Mennyit? Rengeteg információ, tanács, lehetőleg mind ellentmondó… És a babák egy része el sem fogadja, bármivel kínálják is.

A baba ízérzékelése már az édesanyja méhében működni kezd: ezáltal a baba pontosan ismeri azoknak az ételeknek az ízét, amiket az édesanya a várandóssága alatt fogyasztott. A szülés után a szoptatás során tovább ismerkedik a baba az ízekkel, édesanyja teje ugyanis tartalmazza azon ételek ízanyagait is, melyeket elfogyasztott. Mikor hat hónapos kor körül a magzati korból hozott vasraktárak kiürülnek, a legtöbb baba éretté válik az anyatej mellett a hozzátáplálás megkezdésére. Ennek a következő jelei vannak: eltűnik a baba nyelvkilökő reflexe – nem tol ki mindent automatikusan a szájából, képes ülni, ujjaival felcsippenteni apró dolgokat és azokat a szájukhoz vinni, és lassan megjelenhetnek az első fogacskák.

A szilárd ételt szoptatás után kínáljuk kiegészítésként. Igény szerint szoptatott babák esetén ez az időpont ugyan elég nehezen meghatározható, így sokak számára az a megoldás válik be, hogy a családi étkezésekhez kapcsolódva kínálják meg a babát az első falatokkal. A szoptatások száma ideális esetben nem csökken, egy éves korukban a babák fő tápláléka (a bevitt táplálék két harmada) még mindig az anyatej.

A BLW (Baby Lead Weaning) módszer lényege, hogy nem pépesített ételekkel kezdjük meg a hozzátáplálást, hanem szilárd, megfogható és megcsócsálható ételdarabkákkal, így a baba maga szabályozhatja, miből mennyit szeretne enni. A módszer hatalmas előnye, hogy így a hozzátáplálás valóban az anyatej kiegészítője, nem pedig kiváltója lesz az első időkben, így a baba átállása az anyatejről a családi ételekre fokozatosabb lesz.

A BLW módszert azonban nem minden baba szereti, éppen úgy, mint ahogy más gyermekek a pépesített eledelt utasítják el. Érdemes kísérletezni, hogy saját kisbabánk mit szeret. Nagyon fontos biztonsági szabály viszont itt is betartandó: nem szabad a babát egyedül hagyni kóstolgatás közben.

A hozzátáplálás során az, hogy mit és milyen sorrendben adunk a babának, erősen kultúra függő. Amit érdemes figyelembe venni, hogy egyszerre csak egyféle újdonságot adjunk a babának, figyeljük, hogyan reagál rá és erős allergénekkel, ha a családba nem fordul elő allergia, várjuk meg az egy éves kort, ha pedig vannak allergiás megbetegedések a családban, még tovább is érdemes lehet várnunk vele.

Hányszor hangzik el ez a mondat, mikor egy kisbaba újra és újra mellre kéri magát. Könnyű megfeledkezni róla, hogy a babák nem csupán esznek a mellen, hanem a szoptatásnak rengeteg más funkciója is van, segíti a megnyugvást, támogatja a hőháztartást, csökkenti a fájdalmat, huzalozza az idegrendszert… így aztán nincs értelme olyat kijelenteni, hogy egy babának egy nap maximum hányszor kellene szopnia.

Mégis, nézzük meg, mik azok a folyamatok, amik a szopási viselkedésben a legtöbb baba esetében megfigyelhetőek.

Az újszülött kisbaba naponta legalább 8-12-szer szokott szopni 24 óra alatt. A szoptatások nem egyenletesen oszlanak el, általában reggel ritkábban, este felé gyakrabban kérnek cicit a babák. Egy egy szoptatás akár másfél óráig is eltarthat, ugyanis a babák aktív szopás (szív-nyel) után hosszasan tudnak komfortszopizni, majd kis bóbiskolás után újra aktívan szopnak, majd így tovább… Az ember ebben az időszakban úgy érezheti, hogy egész nap nem csinált mást, csak szoptatott, szoptatott… Azonban ez nem marad mindig így.

3-4 hónapos korra a szopási idő lerövidül, a baba számára kitárul a világ és nappal egyszerűen nem ér rá szopizni. Ezt ellensúlyozandó előfordul, hogy gyakrabban kér nappal (10-12 szer, vagy még többször is), de vannak babák, akik éjszaka pótolják a nappal kimaradt szopikat.

A későbbiekben is hasonló változásokat tapasztalhatunk: vannak cicisebb időszakok és nem-érek-rá időszakok a baba életében, ilyenkor igény szerinti szoptatásnál az édesanya melle remekül tudja követni a változásokat. Ez a folyamat hosszú távon a baba elválasztódásához vezet. Az elválasztódás ideje családonként, babánként változó. Az emberre jellemző biológiai norma szerint (a természeti népeknél végzett vizsgálatok és a többi főemlős szoptatási jellegzetességei alapján) két és fél-hét éves kor között következik be az elválasztódás. Néprajzi adatok is szólnak erről, népmeséink is őrzik a hosszabb távú szoptatás emlékét (pl. tejfog, Fehérlófia) Ne rémüljünk meg ettől! Nem fog minden igény szerint szoptatott csecsemő iskolába indulásig szopni. A WHO ajánlása szerint a babát fél éves koráig szoptassuk kizárólagosan, majd jó, ha a szoptatás két éves koráig folytatódik, vagy azon túl, ameddig az a mamának és a gyermeknek is kölcsönösen megfelelő.

Egyre több fórumon és formában olvashatunk az igény szerinti szoptatásról. Szülésfelkészítőkön, a védőnőnél, a gyermekorvosnál, mindenütt halljuk ezt a kifejezést, mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy ahány ember, annyiféle dolgot ért ez alatt a kifejezés alatt.

Az igény szerinti szoptatás kifejezés leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a baba mindig megkapja az anyamellet, amikor ő igényli, és addig tartózkodik rajta, ameddig szeretne. Nem kap vizet, teát, cumit, minden szopásigényét a mellen elégítheti ki. Az anya a gyermek jeleit azonnal megválaszolja és felkínálja neki a szopás lehetőségét. Ha a baba szopni szeretne, akkor megteheti, ha nem, akkor az anya tiszteletben tartja kisbabája akaratát és nem erőszakolja szájába a mellét, mondván, hogy itt van annak az ideje.

Miért működik ez a módszer?

A gyermeki oldalról nézve az egyik legfontosabb, hogy a baba az ősbizalom állapotában maradhat: mivel igényeit jelzi és jelzéseire azonnali adekvát válasz érkezik, megtanulja szükségleteit elfogadni, megfelelően jelezni és bizalma a szülőben megerősödik, mindamellett, hogy egyrészt elegendő és olyan tápanyaghoz jut, ami életkorának és élethelyzetének a leginkább megfelelő, és stresszhelyzetekben is könnyebben meg tud birkózni az őt ért hatásokkal. A szopás mindezek mellett kitűnő természetes fájdalomcsillapítási módszer, nem véletlen, hogy fájdalmas szituációkban (pl. balesetek, vagy oltás) azonnal cicit kér a baba.

Anyai oldalról pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tejtermelés mechanizmusa, a mell élettana miatt a tejtermelés az igény szerinti szoptatás mellett a leghatékonyabb. Az anyai szenzitivitás is nő, hiszem a sok testkontaktus segíti az anyát, hogy felismerje gyermeke jelzéseit, és össze tudjon hangolódni a babával.