“A stadionban tombolás van, ilyen rekord nem létezett.
És őrületben megtapsolják azt, aki korábban érkezett
A téren nagy várakozás van, mindenki órát nézeget,
Idegesen vár kedvesére, aki korábban érkezett.
Előbb toppantál be a zsúrba? Nem találják a készletet?
Torta, szendvics, lufik,… tyű bámul, aki korábban érkezett.
De mi van azzal, aki hip-hop korán kezdi az életet?!
És nem találka, zsúr vagy verseny, hová korábban érkezett.
Ilyenkor mentő szirénázik, nyomában utcák kéklenek,
Most viszik azt az újszülöttet, aki korábban érkezett.
Nem láttál ilyen kicsi lábat, kezet, fejet és kék szemet
Úgy hever itt, mint béka bébi, aki korábban érkezett.
A sok doktor, nővér szaladgál, jól tudják, hogy a léc rezeg,
Az életbe kell átpecázni azt, aki korábban érkezett,
Ki ugrott az anya melegből, nem védi páncél vértezett,
Körülveszik hőbuborékkal, azt, aki korábban érkezett,
Mi többiek mit is tehetnénk? Nyújtunk feléje két kezet,
Hadd nőjön később óriássá, aki korábban érkezett…”
(Lackfi János: Aki korábban érkezett)
Koraszülés esetén a koraszülő családoknak hirtelen és drámaian megváltozik az élethelyzete. A várandósság hirtelen véget ér, a baba törékenyebb, mint időre érkezésekor lenne, idegrendszere, teljes szervezete még a méhen belüli életre van csak felkészülve.
Az anyának is el kell gyászolnia a várandósságát, időre született gyermekét és alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy az édesanyát is körülvevő egészségügyi szakemberek támogassák őt abban, hogy maradjon a lehetőségeknek megfelelően minél többet a baba közelében, kezdje meg a szülést követően a fejést és tudatosítsa benne, hogy ő az egyetlen személy, aki tökéletes táplálékkal képes gyermekét ellátni éppen úgy, mint amikor még a szíve alatt hordta. És akkor még nem is beszéltünk az édesapákról, akik az esetek többségében még kevesebb támogatást kapnak, mint párjaik.
Azokon a koraszülött osztályokon, ahol megvan a kenguruzás lehetősége, a
baba megkapja a biológiai norma szerinti gondoskodást. Mivel a legtöbb
beavatkozás elvégezhető a szülő testén is, így remélhetőleg egyre több
helyen lesz mód a folyamatos bőrkontaktus biztosítására a koraszülő
családok számára.
Ilyenkor a baba pelenkában a szülő – legtöbbször
az anya fedetlen mellkasán fekszik és a kihűlés ellen az anyával együtt,
közös takaróval van betakarva. Ideálisan születésétől kezdve ebben a
gondoskodásban részesül, azonban ha kevesebb bőrkontaktusban részesül,
az is rengeteget jelenthet számára.
A kizárólagos szoptatás
megvalósulása érdekében a koraszülő édesanyának meg kell tanulnia fejni,
és támogatni kell őt abban, hogy minél gyakrabban fejhessen a megfelelő
tejtermelés elérése érdekében. A kenguruzás során, a már szopni képes
babák maguk tudják jelezni a szopási igényüket és fokozatosan a
szondás/üveges táplálásról megtörténhet az átállás a kizárólagos
szoptatásra.
Azok a babák, akik kenguru gondoskodásban részesültek, általában jobban gyarapodtak és hamarabb kerültek haza, mint a kenguruzás előnyeiben nem részesült sorstársaik.
A hazaadást követően az család mellől eltűnnek az addig biztonságot adó egészségügyi dolgozók, és immár egyedül, esetleg tágabb családi, baráti segítséggel kell szembenéznie a mindennapok szervezésével. Koraszülött babák esetében a kenguruzáshoz hasonló módon megvalósítható a baba bőrkontaktusban, később testkontaktusban tartása szövött hordozókendőben, kenguru kötésben vagy elöl, karikás kendőben. Ilyenkor a baba pontosan olyan módon tudja jelezni szopási igényét, mint korábban, és a kötés tulajdonságaiból adódóan nagyon hamar mellre tud kerülni, így elkerülhető lehet a kifáradásból adódó lassabb gyarapodás. Az anya mindennapos tevékenységei is könnyebben megvalósíthatóvá válnak, emiatt kompetenciája nő, mobilitása fokozódik. A baba arcocskájának ingerlése, az anyai mellkas baba általi érintése kedvező irányba befolyásolja a baba alvás-ébrenlét szabályozását”, segíti az anyát, hogy a mindennapi teendői elvégzése közben a baba számára minimalizálja a szeparációs stresszt.